Gazdag középkori leletanyagot tárnak fel a régészek a város központjában

Az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős középkori leletek kerültek elő Szatmár központjában, ahol a Református Gimnázium felújítását célzó munkálatok miatt ásatásokat végeznek. A feltárásról Szőcs Péter Levente, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese, középkor- kutató régész beszélt a Krónikának.
Értékes középkori leletanyagra bukkantak a Szatmár Megyei Múzeum régészei a város központjában, ahol nemcsak Szatmár, de az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős leletek bukkantak elő. A város szívében végeznek ásatásokat, mivel teljes mértékben felújítják, és kibővítik a Református Kollégium épületét. Szőcs Péter Levente, a múzeum igazgatóhelyettese, középkor-kutató régész a Krónikának elmondta: a Református Gimnázium felújításának, bővítésének munkálatai miatt végzik a feltárást: a tanintézet számára új lépcsőházat és melléképületet építenek.
A most előkerült leletek Szatmár szempontjából rendkívül egyediek és fontosak. A város kiváltság szempontjából lényeges település, királyi város volt, előkelő polgársággal – erről is árulkodnak a feltárt leletek, amelyek Erdély, Románia, és Magyarország szintjén is jelentősek” – mondta el Szőcs Péter Levente.
A szakember felhívta a figyelmet, a város középkori magjában végzik a munkálatokat: az egykori Szatmár városról van szó, nem Szatmárnémetiről – ugyanis két külön város volt, Németi központja máshol található. „A Láncos templom környéke ez. Az egykori plébániatemplom mellett temető és a város piactere volt található, ezek a környéken a leggazdagabb polgárok, kereskedők lakóházai, bolthelyiségei álltak” – fejtette ki a régész. Mint mondta, a házak mögött műhelyek, pincék voltak, ezekből kerültek elő a leletek: a polgári lakóház, illetve földbe mélyített műhely. „Korábban a 15. század végi lakóház maradványai kerültek elő, most mélyebbre ásunk, valószínűleg egy ennél régebbi, 14. század végi épület is felbukkan” – mutatott rá a régész.
A most előkerült leletegyüttes azért jelentős, mert a leggazdagabb, legelőkelőbb városi polgárságról mesélnek a tárgyak. „Nagyon színvonalas kerámianyag bukkant elő, finom, lepecsételt díszkerámiák. A nemesi háztartások tartozékai lehettek a 15. század végi lakóházból előkerült csempedíszek, és lovagalakokat ábrázoló kályha-elemek is a felszínre kerültek” – sorolta a régész.
Második mandátumát kezdhette meg Kereskényi Gábor, többséget szerzett az RMDSZ a városi tanácsban

Többséget szerzett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnap tartott önkormányzati választásokon a szatmárnémeti városi tanácsban - közölte az Agerpres hírügynökség a választás végeredményét ismertetve.
A 102 ezer lakosú, közel 38 százalékban magyarok által lakott Szatmárnémetiben Kereskényi Gáborra, az RMDSZ polgármesterjelöltjére és a szövetség képviselőjelölt-listájára is lényegesen nagyobb arányban szavaztak a város lakói, mint a magyarság helyi aránya. A román választási hatóság honlapján elérhető adatok szerint Kereskényi a szavazatok csaknem 52 százalékával nyerte el második mandátumát, az RMDSZ képviselőjelölt-listájára a választók közel 46 százaléka szavazott.
A szövetség a töredékszavazatok visszaosztása után megszerezte a többséget jelentő 12. mandátumát is a 23 tagú önkormányzati testületben. Az RMDSZ mellett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) négy-négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig három képviselőt küldhet a testületbe.
Négy évvel ezelőtt az RMDSZ tíz képviselőt juttatott a szatmárnémeti városi tanácsba, és a szövetség képviselői a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) koalíciót alkotva vezették a várost. Az RMDSZ-es elöljáró munkáját két liberális alpolgármester segítette.
A képen Kereskényi Gábor
Három új, magyar személyiség nevét viselő utcát kap a város

A Helyi Tanács soros ülésén hét utca névadásáról szavazott, egyhangú döntésüknek köszönhetően lesz Hermán Mihály, Fodor Kálmán, Litteczky Endre utca is Szatmárnémetiben.
Az utcanévadásra azért volt szükség, mert az elmúlt esztendőben számos új ingatlan épült, melyek végül utcákat alkottak. Annak érdekében, hogy az itt élő lakosok ide szóló személyazonossági igazolványt kérelmezhessenek, mindenképp szükség van rá, hogy az utcákat hivatalosan is elkereszteljék.
Hermán Mihály
Szatmáron született 1847-ben. Ügyvédi gyakorlatot folytatott Szatmáron 1878-ig, s 1879-ben lépett tiszti főügyészként a város szolgálatába. 1877 és 1878-ban a \"Szamos\" szerkesztője volt. 1895-ben választották polgármesterré. Nemcsak hivatalában, hanem társadalmi téren is hihetetlenül sokat dolgozott. Elnöke volt a dalegyesületnek, a társas-körnek, a torna- és vívó-egyesületnek s a kereskedelmi és iparbanknak. A ref. főgimnázium és prot. felső leányiskola igazgató-tanácsának tagja és egyházi főgondnok volt. Meghalt 1902. április 5-én. A város felvirágoztatásában az új vasúti politika, a vágóhíd, a műgyalogjárók és útburkolások, a Kossuth-tér, az új Pannonia szálló megteremtése, mind az ő nevéhez fűződik.
Fodor Kálmán
(1929–1980) A Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia abszolvense, a Petrozsényi Művésztelep tagja, vezetője, később Sárközujlakon rajztanár. A hetvenes évektől hazaköltözött Sárközre, rendszeresen részt vett a szatmári művészek közös kiállításain, egyéni kiállításokat rendezett. Köztéri művei Szatmárnémetiben: Dekoratív kompozíció (műkő, 1970, Szatmárnémeti Takarékpénztár), Fajanszmozaik (1971, Szatmárnémeti, Készruhagyár), Belső dekoráció (fa, 1974, Szatmárnémeti, Ifjúsági klub).
Litteczky Endre
Festő, grafikus. Művészeti tanulmányokat Lipcsében, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott. 1906-ban még főiskolai hallgatóként a nagybányai szabadiskolában tanult. Szatmáron és országszerte több egyéni kiállítást rendezett, számos csoportos kiállításon vett részt. Igen jelentős a művészetpedagógiai és publicisztikai tevékenysége. A legismertebb szatmári napilap, a Szamos tulajdonosa, ő egyengette a kezdő Mohy Sándor és Pirk János pályáját is.
A helyi tanács döntése értelmében Octavian Ardelean, Eugen Seles, Stefan Benea és Ilie Salceanu utca is lesz a városban.
Képen a Pannónia szálló régen. Képeslap
Magyar állami kitüntetést kapott Tóth-Páll Miklós

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatának kitüntetésében részesült Tóth-Páll Miklós szatmárnémeti színész és rendező, az Ady Endre Társaság alapítója és elnöke, a Harag György Társulat örökös tagja.
A kitüntetést az indoklás szerint a magyar kultúra szolgálatában határon innen és túl végzett művelődésszervezői tevékenységéért, különösen az Egycsillagú égbolt – A Magyar Kultúra Hete című programsorozat megszervezésében vállalt szerepe elismeréseként kapja.
Tóth-Páll Miklós Marosvásárhelyen született, 1944-ben. Szakmai tanulmányait ugyanitt, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végezte 1964 és 1968 között. 1968-ban szerződött a Szatmárnémeti Északi Színházhoz. 2010-es nyugdíjazásáig a Harag György Társulat tagja, majd továbbra is aktív, örökös tagja lett.
Karrierje során megkapta mások mellett a Harag György-emlékdíjat, a Nádai István-emlékdíjat, a Szatmár Megyei Tanács Kiválósági Díját, a Szatmár megyei RMDSZ pedig 2009-ben adott át neki elismerő oklevelet a magyar közösségért végzett munkájáért. Megkapta az EMKE Bánffy Miklós-díját és az RMDSZ Ezüstfenyő és Ezüst Tulipán Díját.
A magyarság az elmúlt 1100 évben a mostaninál sokkal súlyosabb kríziseket élt át, de mindegyikből győztesen került ki – hangsúlyozta a március 15. alkalmából idén elmaradt és az augusztus 20. apropóján odaítélt állami kitüntetések ünnepélyes átadásán Budapesten az emberi erőforrások minisztere.
Kásler Miklós Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárával a március 15. alkalmából idén elmaradt Magyar Érdemrend lovagkereszt, Magyar Érdemrend tisztikereszt, Érdemes Művész, Kiváló Művész, Magyarország Babérkoszorúja, augusztus 20. alkalmából pedig a Népművészet Mestere és a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetéseket adta át. A magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett munkájáért több erdélyi alkotót is díjaztak: Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, aki személyesen nem vehette át az elismerést.
A népművészet területén nyújtott hosszabb időszak alatt kifejtett munkássága során kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Népművészet Mestere díjban részesül Józsa János korondi fazekasmester, aki személyesen szintén nem vehette át az elismerést.
Fotó: Harag György Társulat
A 17-19. századi erdélyi nemesség élete elevenedik meg a Károlyi-kastélyban

Bőségszaru címmel nyílt kiállítás a Károlyi-kastélyban az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum és a Szatmár Megyei Múzeum közös szervezésében. A kiállítás anyaga a fényűzés és a bőség jegyében állt össze, a kolozsvári múzeum gyűjteményeinek leglátványosabb kora-újkori és újkori viseleteit és ékszereit kínálja a látogatónak. A divat rejtelmeibe tett utazás során a tárlat azon tárgyak történetét mutatja be, melyek a 17-19. századi erdélyi nemesség ragyogását tükrözik, tehát nem viselőik kiemelkedő személyiségével foglalkozik.
Más tárgyaktól eltérően, a viseletek és ékszerek külön csoportot képviselnek: természetüknél fogva közelebb engednek viselőik egyéniséghez és kettős távlatból – emberiből és társadalmiból – nyújtanak betekintést az adott korba. A divat megkülönböztető elem, a társadalmi és kulturális ellentétek tükre, az egyéniség védjegye volt és marad. A fényűzés és a ruházat általában, sajátos módon, a gazdag emberek kiváltsága volt. Akkor is, akárcsak most, a fényűzés a kivitel minőségét, a tárgy egyediségét, a megrendelő személy igényeire való szabottságát jelentette. A használati tárgyak esetén, a társadalmi rang elvárásait a divat határain túl is érvényesítették.
Az erdélyi nemesség semmivel sem volt igénytelenebb, mint az európai. Az arisztokrácia a leglátványosabb anyagokat választotta: brokátot, selymet, csipkét, elefántcsontot, gyöngyházat, aranyat, drágakövet, a legigényesebb megmunkálásban, és nem átallt vagyonokat költeni hiúságára.
Bár a szervezők több mint 200 tárgyat állítottak ki, arra bíztatják a kedves látogatót, hogy gondosan megnézze mindegyiket: a különbségek a kivitel részleteiben, a nemes anyagok társításában és a színek harmóniájában rejlenek.
A kiállítás a Szatmár Megyei Tanács, Nagykároly Polgármesteri Hivatala és a Gróf Károlyi Idegenforgalmat-népszerűsítő Központ támogatásával jött létre.
A Magyar Királyok Arcképcsarnokának fotókópiáit kapták ajándékba a magyar iskolák

Még januárban, a Magyar Kultúra Hete alakalmából Szatmárnémetiben is kiállították Somogyi Győző, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas magyar grafikus és festő, kiváló művész által készített „Magyar Királyok Arcképcsarnoka” című festménysorozatát. Ezeket a festményeket örökítette tovább fotokópiák révén v. Lajter Imre fotóművész, a vitéz Habsburg-Lotharingiai József Károly magyar királyi herceg vezetése alatt álló legitim Vitézi Rend Országos Törzskapitányi megbízottja, aki az alkotó beleegyezésével adományozta oda ezeket a fényképcsomagokat a szatmárnémeti Református Gimnázium, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Hám János Teológiai Líceum, és a Rákóczi Ferenc Általános Iskola javára.
Az ünnepi összejövetelen részt vett az iskolák képviselői, igazgatói és történelem szakos tanárai mellett egy magyarországi küldöttség is, Petneházy Attila az Emberi Erőforrások Minisztériumának, magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa, és munkatársa, Svetz Izabella, valamint Nagy Géza, Somogyi Győző festőművész Kárpát-medencei kiállítás-sorozatának kurátora, illetve maga v. Lajter Imre fotóművész is.
“Szent István koronázásának 1000. évfordulóján kezdtem festeni a magyar királyok arcképcsarnokát Kaposvár városa számára. Célom egységes stílusú, lehetőleg történelmileg hiteles képsorozat volt. 918 esztendő minden ismert írott és képes forrását igyekeztem felhasználni, a királyi pecsétektől a fényképekig. Az 1500-as évektől vannak hiteles ábrázolások. Azelőtt a hagyományra és a kor ismeretével támogatott képzeletre kellett hagyatkoznom. Abban, hogy kit tekintek törvényes királynak és hogyan értékelem az egyes uralkodókat, a magyar történelmi közmegegyezésre bíztam magam. A rövid életrajzokat úgy állítottam össze, hogy az arcok mögül a magyar állam és nemzet sorsa is kibontakozzék. A képek nem élethű portrék, hanem stilizált uralkodóábrázolások, a műfaj sok ezer éves hagyománya szerint. Tárgyuk nem a rövid életű ember, hanem az ezeréves Magyar Királyság” (Somogyi Győző)
A képek nagy méretben ITT is megtekinthetők.
Digitális eszközöket gyűjt a gyerekeknek Szatmár megyében is a Magyar Szülők Szövetsége

Az oktatáshoz való jog alapvető ember jogaink egyike. Volt. Most már kiváltság. Azoknak a privilégiuma, akiknek van megfelelő eszköze az online tanuláshoz. Itthon magyar gyerekek tízezrei nem tudják követni az iskolai tananyagot pusztán azért, mert nincs min. Nincs számítógépük, laptopjuk, mobiltelefonjuk. A Magyar Szülők Szövetsége segíteni szeretne azoknak a gyerekeknek, akiket az eszközhiány akadályoz az tanulásban.
Az elmúlt időszakban nagyon sokan keresték meg a Magyar Szülők Szövetségét jelezve: nehézséget okoz az online tanulásban való részvétele a gyerekeknek. Sok családban van számítógép, okostelefon, de két-három iskolás gyerek esetében már eszközhiány lép fel. Sokszor a szülők is otthonról kell, hogy dolgozzanak, amikor az online órák zajlanak. Ezért indított a Magyar Szülők Szövetsége átfogó, országos projektet, mely a ,,SZERETETVONAL – DIGITÁLIS OKTATÁS” címet kapta.
Sok erdélyi vállalkozó és magánszemély felajánlott már eszközöket, de a projekt nagyságát tekintve, rengeteg segítségre van még szükség. Ezért, ha van olyan jó állapotban levő laptopja, táblagépe, okostelefonja, teljesen felszerelt számítógépe, amit már nem használ, vagy amit nélkülözni tud, kérjük, adja azt át egy olyan gyereknek, akinek szüksége lesz rá az online oktatásban.
A digitális eszköz egyenesen a rászoruló gyerekekhez kerül, ebben a történelmi magyar egyházak segítenek. Hozzájuk futnak be az igénylések a családok részéről. A kiszállításban futárcégek és szeretetszolgálatok segítenek. A szövetség csupán a kapcsolatot teremti meg Ön és a rászoruló gyerek között.
A „SZERETETVONAL – DIGITÁLIS OKTATÁS” nem ,,szemeteskuka”, nem a kidobni való készüléket szeretnének eljuttatni a gyerekekhez, hanem olyat, amely megfelel az online oktatás követelményeinek. Serült, javításra szoruló, hiányos készüléket nem fogadhatunk el. Megértésüket köszönjük.
Amennyiben részt venne a közös munkában, amellyel az erdélyi magyar gyerekek jövőjét igyekszünk biztosítani, és van olyan digitális eszköze, amit felajánlana, jelezze a következő email címen: mszulok@gmail.com. A szövetség munkatársai felveszik Önnel a kapcsoltot.
A negyedszázada elhunyt Páskándi Gézára emlékeztek

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kezdeményezésére helyi szervezetek bevonásával az 1998-tól hagyományossá vált Páskándi Napok keretében idén is méltó módon akart emlékezni Páskándi Géza Kossuth-díjas íróra a szülőfalu: Szatmárhegy, valamint iskoláinak városa: Szatmárnémeti. Bár a programok megtartását a járványhelyzet megakadályozta, kétnyelvű emléktábla került annak a szülőház telkéhez közeli épületnek a falára, amelyikben I. osztályos kisdiákként iskolai tanulmányait a későbbi Kossuth-díjas alkotó elkezdte. Páskándi Gézára emlékezett Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa is. A Harag György Társulat művészeinek előadását, valamint neves irodalomtörténészekkel folytatott kerekaztal-beszélgetésüket YouTube-csatornájukon tették közzé.
Páskándi Géza (1933–1995) Szatmárhegyen született. 1949–1953 között az Ifjúmunkás hetilap, majd az Előre című napilap munkatársa volt. 1953-tól Kolozsváron tanult a magyar szakon, közben az Utunk című irodalmi lapnál is dolgozott. 1957-ben letartóztatták, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélték. A börtönbüntetést a Duna-delta egyik munkatáborában töltötte. 1963 februárjában amnesztiával szabadult. Szabadulása után Bukarestben dolgozott könyvtári raktárosként és bibliográfusként. 1971 és 1973 között a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének lektoraként működött. 1974-ben települt át Magyarországra; itt a Kortárs című folyóirat főmunkatársa, majd 1991-től a Nemzeti Színház dramaturgja volt. A Magyar Írók Szövetségének választmányi tagja lett, és 1992 és 1995 között a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagjává, 2011-ben posztumusz a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választották.
A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum 10. B osztálya nyerte a Határtalanul nagydöntőjét

A szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum 10. B osztálya nyerte a csaknem hatszáz anyaországi és külhoni diák részvételével pénteken tartott Határtalanul középiskolai vetélkedő nagydöntőjét – olvasható a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága programjának honlapján.
A virtuális döntő látványosra sikeredett, szerepelt a programban Lackfi János József Attila-díjas író, költő, népdalokat énekelt Orbán Bori, tinisztárok szórakoztatták a nézőket. A második helyezett a Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási Nyelvű Középiskolája, Turisztikai és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája Fifikások elnevezésű osztálya lett, a harmadik helyezésért holtverseny alakult ki a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium EgyemBTGK osztálya és a kassai Márai Sándor Általános és Középiskola Máraisokk fantázianevű osztálya között.
2019 októberében hirdették meg a Határtalanul programhoz kapcsolódó középiskolai vetélkedőt, amely nemzetpolitikai sikertörténet lett: több mint 75 ezer diák kapcsolódott be az anyaországból és határon túlról. A verseny első fordulójában online teszteket töltöttek ki a jelentkező osztályok történelmi, irodalmi, földrajzi, nemzetpolitikai kérdésekből harminc napon keresztül, ezután a továbbjutó csapatok a középdöntőkben mérhették össze tudásukat. A döntőbe húsz csapat – 11 külhoni és 9 anyaországi – jutott.
Minden döntőbe jutott csapat százezer forintot, valamint értékes ajándékokat nyert, a legjobb osztály pedig az egymillió forint értékű fődíjat. A döntőbe jutott csapatok egyik fő feladata volt, hogy olyan alkotást – kisvideót, rajzot, festményt – készítsenek, amely a nemzeti összetartozást fejezi ki, tekintettel arra, hogy az idei év a nemzeti összetartozás és az erős magyar közösségek éve. A vetélkedő célja, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben is éreztessük mind az anyaországi, mind a határon túli magyar fiatalokkal, hogy nem engedjük el a kezüket, és lehetőséget teremtsünk az identitás- és kapcsolaterősítésre; közös történelmünk, kultúránk mélyrehatóbb megismerésére – írta az államtitkárság.
Fotó: Határtalanul Facebook